Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9311 / SUZUKI3.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-04-15 | 18KB | 294 lines

@VA Magyar Suzuki Rt. számítógépes rendszere@N @VMegszemélyesített gépkocsik@N A Magyar Suzuki Rt. gyártási vonala mellett állva a laikus szemlélônek óhatatlanul az a benyomása támad, hogy gépkocsikat készíteni szinte gyerekjáték. Persze ez csak a látszat, amely mögött egy minden részletében összehangolt, átfogó rendszer hatékony mûködése áll. Egyszerûségében nagyszerû látvány, amely önmagában véve is impozáns végterméknek tekinthetô. Autót sokféleképpen lehet gyártani, elôbb-utóbb csak elkészül valahogyan. Ugyanezt korszerû módon már csak erôteljes számítástechnikai háttérrel lehet kivitelezni. Ez közvetlenül nem látszik meg az autón, hiszen sehol sem látható rajta a felirat: számítógépes gyártásirányítás: XY system. Ezért amikor az esztergomi autógyárba látogattunk, éppen erre a névtelen, szürke eminenciásra voltunk kiváncsiak. A komputerek használatának fô célja a Magyar Suzukiban egy olyan integrált szoftver alkalmazása, amely tartalmazza az alapvetô alkalmazási területeket: a gyártási, a kereskedelmi, a pótalkatrészeket és a jótállásokat kezelô, valamint a könyvviteli rendszereket. Ezek a rendszerek interfész programok révén állnak egymással kapcsolatban. Az egyes rendszerek egymástól függetlenül futnak a gépen, és a kezelôk csak a saját területükhöz férnek hozzá. îgy nem kell másik rendszert megbolygatniuk, miközben a saját feladatukat végzik, sôt ezt akkor sem tudnák megtenni, ha akarnák. Az alrendszerek behatárolása a gyártási és gazdasági folyamatok szerint történt. Az egyes alrendszerekbôl a gépkocsikról egy ponton, kötött formában adnak át információt. Åltalában az egyik folyamatban végigfutott jármû az adott alrendszer szempontjából végtermék, a másik rendszer szempontjából bemenô adat. Természetesen ettôl eltérés is van, amikor két részfolyamatban futó gyártási egységet kell a szerelôsor egy meghatározott pontján szinkronizálni. Ilyen példa a karosszéria és a motor találkozója. @VGyártás@N A Magyar Suzuki a japán vállalatvezetési elvek alapján dolgozik és átvette a termelési technológiát is. Ezért a kiépített rendszerek közül a gyártási tekinthetô a legjellegzetesebbnek, mivel magán viseli a japán gyártási módszerek valamennyi sajátságát, mint amilyen pl. a Just in time rendszer. A KUMITATE gyártási információs rendszert a japán anyavállalat és a Magyar Suzuki, valamint a Fujitsu közösen fejlesztette ki két évvel ezelôtt. Magyar honosításával négy fejlesztô foglalkozik az esztergomi gyárban. A rendszer leglátványosabb része az Assembly Broadcasting (az alkatrészek összeszerelését koordináló) alrendszer, amelynek segítségével percrôl percre nyomon követhetô minden egyes autó aktuális állapota a gyártási vonalon a gyártás kezdetétôl egészen az elszállítás pillanatáig. A gyárcsarnokban 8 ellenôrzôponton (check point) azonosítják a jármûveket egyéni vonalkódjuk leolvasása révén, és az on-line rendszernek köszönhetôen az eredmény azonnal elérhetô a számítógépes rendszer valamennyi felhasználója számára. Hogyan történik ez a gyakorlatban? A karosszériák elemeit kettô darab kétlépcsôs présgép nyomja ki a gyártási vonal elején. Ezeket a részeket félkarú robotok állítják össze, és ekkor ütik be az alvázszámot, amelyhez az elsô ellenôrzési ponton egy egyedi vonalkódot is hozzárendelnek: mondhatjuk úgy is, hogy ez a készülô gépkocsi ""személyi száma". Ez a vonalkód végigkíséri a jármûvet a teljes gyártási folyamat során egészen a gyárkapuig. A vonalkód alapján találja meg a számítógép azt a rekordot, amely tartalmazza az összes információt a kész autóra vonatkozólag: kezdve a karosszéria színétôl a beszerelendô alkatrészek fajtáján át a motor típusáig. Ezután a karosszériát átviszik a festôrészlegbe. Száradás után a leendô autó váza a szerelési vonal elejére kerül. Itt két, számítógéppel nyomtatott papírlapot ragasztanak a motorház tetejére: ezek az úgynevezett riderek. A kisebb a vonalkódot ábrázolja, a nagyobb pedig táblázatszerûen tünteti fel az alkatrészekre, ill. azok beszerelésére vonatkozó utasításokat. A soron több helyen is jól látható helyre kifüggesztett elektronikus jelzôtáblák helyezkednek el, amelyek a sor nevét és az egyes szerelôállomások azonosítószámát tüntetik fel. Ha valamelyik állomáson olyan probléma merül fel, amely akadályozza a folyamatos szerelést, a dolgozók meghúzzák az állomás mellett elhelyezett jelzôkapcsoló zsinórját, minek következtében a jelzôtáblán kigyullad az állomás számát mutató mezô, és a supervisor (a sor adott szakaszának felelôse) azonnal lépéseket tehet a hiba elhárítására. Attól a perctôl kezdve azonban, hogy az alvázszámhoz vonalkódot rendeltek, az egész szerelési vonalon és a mellette futó alvonalakon is (amelyeken pl. a sebességváltókat, motorokat stb. készítik elô a beszerelésre), minden ponton tudják a munkások, hogy milyen sorrendben és mikorra kell a meghatározott típusú alkatrésznek kész állapotba kerülnie. Ezt a szervezési módszert nevezik Just in time szinkronizációs rendszernek, amelynek köszönhetôen a szerelési vonalra mindig pontosan az az alkatrész érkezik és akkor, amelyre és amikor ott szükség van. A készülô gépkocsik tehát mintegy elôre megrendelik maguknak a szükséges alkatrészeket, majd az egyes szerelési szakaszokba lépve az ellenôrzô pontokon ""személyi számuk", bemondásával azonosítják magukat. Ez az azonosítás úgy történik, hogy az ellenôrzô pontokon ipari vonalkódolvasókkal leolvassák a rider vonalkódját. Ennek a munkaszervezésnek köszönhetô, hogy a Magyar Suzuki gyárcsarnokaiba látogató laikust lenyûgözi a rend és a tisztaság. A szerelôvonalon elôre haladó gépkocsik alatt, felett, körül viszonylag kevés munkást látni, akiknek minden a keze alá érkezik, a nagyobb, súlyosabb elemeket pedig gombvezérlésû hidraulikával emelik helyükre. A valójában összetett, de minden részletében összehangolt rendszer mûködése felettéb egyszerûnek tûnik. @VBeszerzés@N A gyártási információs rendszer másik része a Material Requirement Planning (anyagigénytervezô) alrendszer, amely kiszámítja az aktuális gyártásmennyiség anyagszükségletét és elküldi a megrendeléseket az ellátók felé. Ezek után szinte természetes, hogy a pillanatnyi leltárállományt automatikusan kiszámítja a beérkezett és a kiadott alkatrészek mennyisége alapján. A beszerelésre kerülô alkatrészek jó része ugyan nagyon távolról, Japánból érkezik, a Magyar Suzukinak mégsem kell számottevô raktárkészletet tartalékolnia, mivel a rendszer rugalmasan, a gyártás tényleges szükséglete alapján tervezi az igénylést és küldi a megrendelést. Szállítmánykiesésre pedig még nem volt példa, a gyár munkatársai egyszerûen magától értetôdônek tekintik, hogy annak mindig idôre meg kell érkeznie. Ha mégis megtörténne a lehetetlen, rövid ideig tartó üzemelésre van biztonsági raktárkészletük. @VAdminisztráció@N A Magyar Suzuki irodája a központi épület elsô emeletén kapott helyet. Mint minden, ez is japán mintát követ: egyetlen, hatalmas helyiségbôl áll, egyik üvegfala pedig, amely teljess hosszában végigfut, a szerelési vonalra néz. Ebben a teremben kapott helyet a teljes adminisztráció minden részlegének személyzete, beleértve az egyes osztályok vezetôit is. A japánok ugyanis azt a nézetet vallják, hogy ha minden alkalmazott közel van kollégáihoz, az megkönnyíti közöttük a kommunikációt. Tegyük hozzá: nyilván az a körülmény sem lehet mellékes, hogy ha mindenki szem elôtt van, az jótékonyan befolyásolhatja a munka hatékonyságát. A kereskedelmi rendszer az összeszerelt, eladáskész autókról szóló információkat interface útján kapja meg. A rendszer elôkészíti az összes szükséges dokumentumot a szállításhoz, regisztrálja az úticélt és az eladási feltételeket, vezeti, intézi a pótalkatrész-megrendeléseket és a garanciaigényléseket. A Magyar Suzukiban most indították be az exportra irányuló termelést. Ennek támogatása érdekében installálni fogják az exporteladások rendszerét és a vele kapcsolatos rendszereket. @VSzámítóközpont@N A hatalmas irodacsarnok egyik sarkát üvegfallal elkerítették, és ide telepítették a Fujitsu gyártmányú K690-Si miniszámítógépet. A központi egység multiprocesszoros felépítésû, 2,5 Gbyte merevlemezes tárolóval és mentési célokra egy Cartridge Tape CT, egy Cartridge Tape DAT, egy 3,5" FPD és egy konvencionális mágnesszalagos egységgel rendelkezik. A géphez 27 munkaállomás csatlakozik, amelyek IBM-PC alapúak és egy Fujitsu gyártmányú illesztôkártya segítségével kapcsolódnak a minikomputerhez. A munkaterületen 8 ipari kivitelû PC-vel gyûjtik az információt. Ezekhez ipari kivitelû vonalkódolvasók kapcsolódnak, a gépkocsikon, illetve motorokon lévô vonalkódok beolvasását ezek végzik. A számítóközpont kicsi üvegkalickájában kaptak helyet a szünetmentes tápegységek, amelyek a fontosabb egységeket védik hálózatkimaradás ellen. Ugyanitt szorítottak helyet a gyár házi adatbankjának. A gyárban minden egyes legyártott személygépkocsi adatait megôrzik, így ha valaki pl. elveszíti a kocsikulcsait, a dealerek a gyártól kapják meg azt az információt, amely alapján az új kulcsokat elkészíthetik. Az anyagokat mágnesszalagon tárolják. Az adatok védelmét a hálózat felhasználóinak különbözô jogosultságai biztosítják, amelyek követketében mindenki csak a munkájához szükséges adatokhoz férhet hozzá; még a fejlesztôk sem kapnak mindenütt zöld fényt. A napi adatmentés automatikusan történik. Mielôtt a gépek kikapcsolódnának, beindulnak a mentôprogramok és elmentik az adatokat. Minden részlegben a felhasználók üzemeltetik a rendszert, egyébként a fejlesztôk a rendszergazdák, akik szükség esetén mindenütt el tudják hárítani a problémákat. A programokat COBOL nyelven írták, ezeket javítja és fejleszti tovább a négy fôs hazai csapat. A gárda Japánban kapta meg kiképzését, amelynek egy részében a szerelôsoron is kellett dolgozniuk, így a gyártás folyamatából nem csak azt ismerik, amit az üvegkalitkából kitekintve láthatnak. A továbbfejlesztés teljesen az ô vállukon nyugszik, ehhez nem kívánnak segítséget kérni az anyavállalattól. Mint általában a gyárban mindenütt, az irányítást japán szakemberek végzik. A számítástechnikai csapatot a két éve hazánkban tartózkodó Ohno úr irányítja, aki beosztottjaival igen jó munkakapcsolatot épített ki és meg van elégedve munkájukkal. A gyári adminisztráció egyéb feladataira IBM kompatibilis PC-ket használnak, ezek Novell hálózatban üzemelnek. A gépeken a legkülönbözôbb, az irodai munkát segítô programok futnak. Az iroda felépítése egy meghatározott rendet követ, minden egyes asztalsor egy munkahelytípusnak ad otthon -- pl. az elsô sor a termelésirányítási, második a minôségellenôrzési osztály. A hálózat ennek megfelelôen mind fizikailag, mind logikailag ugyanezt a felépítést követi. A teljes kábelezés a padló alatti csatornákban fut, amelyek felett maximum három méterenként egy csatlakozóház van, ahol telefonvonalra, a helyi Novell hálózatra vagy a Fujitsu hostra lehet rákapcsolódni. Majdnem minden asztalon található egy számítógép, és több tartalék ipari PC-vel is rendelkeznek egy esetleges meghibásodás esetére. A távolabbi tervek között szerepel természetesen az összes dolgozó PC-vel való ellátása és a hálózat további bôvítése. @VA holnap hálózata@N Az újonnan beindított exporttermelés miatt, amely a termékskála további bôvülését, ill. a változatok számának növekedését jelenti, újabb ellenôrzôpontokat fognak beiktatni a rendszerbe a finomabb szabályozás végett: ez több lekérdezési lehetôséget is biztosít majd. E pontokon keresztül több olyan szerelési vonalat is bekapcsolnak a rendszerbe, amelyek jelenleg kívül esnek rajta. Kisebb lesz a hibalehetôség és ez a megoldás tovább fogja csökkenteni a szükséges raktárkészlet szintjét is. A gyár most készül budapesti irodájának megnyitására, amelyet szintén be kíván kapcsolni számítógépes hálózatába. Ez lesz az elsô lépés a nagyobb hálózatok kiépítése felé. Terv szerint a japán Suzukival szeretnének összeköttetést felépíteni, valamint az európai és a hazai dealerekkel. A hazai dealerekkel jelenleg hagyományos módon, fax és telefon útján tartják a kapcsolatot. Amikor be fogják kapcsolni ôket a hálózatba, a dealerek pillanatok alatt tudják majd lehívni az információkat a gyártól, illetve fel tudják adni a rendelést. Ez a fejlesztés elsô lépcsôjeként közvetlen postai telefonvonalon keresztül, késôbb valószínûleg bérelt telefonvonal útján fog történni, míg a japán székhellyel mûholdon keresztül. Szükség lesz a vállalatvezetést támogató rendszerek kifejlesztésére is, mivel eddig csak a gyártás és az irodai hatékonyság céljaira építették ki rendszereiket. A Magyar Suzuki jelenlegi számítógépes rendszere a teljes beruházásnak mindössze 1-2 százalékát teszi ki, gyakorlatilag azonban a gyárban folyó munka létfontosságú koordinációs eszköze. A tervezett modemes és mûholdas hálózatépítések után pedig egy külön világgá fog terebélyesedni, amelyben a kölcsönös adatszolgáltatás egyetlen rendszerbe fogja majd a gépkocsik tervezôit, gyártóit, eladóit és vásárlóit, és ez a rendszer rugalmasan tudja majd követni a piac változásait. Önkéntelenül is felvetôdik a kérdés: mi történik, ha egy ilyen jelentôséggel bíró rendszer meghibásodik? Nos, erre már volt példa, de a Magyar Suzukiban elképzelhetetlennek tartják, hogy a számítógépes rendszer problémáiból kifolyólag a gyártás akár rövid idôre is leálljon. És nem is állt le, mert a rendszer minden alkotóelemébôl tartalékkal is rendelkeznek, így azt vészhelyzetben azonnal ki tudják cserélni. A fejlesztés pedig a helyi erôforrásokra és szakértelemre támaszkodik, mert Japán messze van, másrészt pedig az itteni eltérô viszonyok között kell életképesnek maradni. îgy nem kell minden csip-csup (vagy akár nagyobb) probléma miatt Japán szakembereket hívni. Az itthoni gárda megbírkózik a feladatokkal, sôt... @KKis Endre -- Krizsán György -- Lencsés Gábor@N